V43 Szili

Adatok


Általános adatok

Áramnem 25 kV, 50 Hz egy fázis
Tengelyek száma 4
Tengelyelrendezés B'B'
Nyomtávolság 1435 mm
Ütközők közötti hossz 15700 mm
Szélső tengelytávolság 11400 mm
Forgócsap-távolság 9100 mm
Forgóváz-tengelytávolság 2300 mm
Legnagyobb magasság 4540 mm
Legnagyobb szélesség 3106 mm
Kerékátmérő 1180 mm
Bejárható legkisebb pályaívsugár 100 m
Szolgálati tömeg 80 t
Legnagyobb tengelyterhelés 200 kN
Legnagyobb sebesség 130 km/h

Főáramköri villamos berendezések

Áramszedő

Típus AOp 317
Névleges áram 240 A
Legkisebb üzemi magasság 4950 mm
Legnagyobb üzemi magasság 6500 mm
Közepes sarunyomóerő Statikus max. 70 N
Közepes sarunyomóerő Dinamikus max. 140 N

Főmegszakító

Típus DBTF 30i 250
Névleges feszültség 25 kV
Névleges áram 400 A
Lekapcsolási teljesítmény 250 MVA
Működtető nyomás 5..10 bar

Primer feszültségváltó

Áttétele 25000/150 V

Átvezető áramváltó

Áttétele 300/5 A

Túlfeszültség-levezetők

Névleges feszültsége (primer) 30 kV
Névleges feszültsége (motorköri) 1,4 kV
Névleges feszültsége (segédüzemi) 0,25 kV

Főtranszformátor

Típusa BLTH 120
Névleges primer feszültsége 22,5 kV
Névleges primer árama 140 A
Névleges teljesítménye 3150 kVA
Névleges szekunder feszültsége 2X1,4 kV
Névleges szekunder árama 1125 A
Segédüzemi teljesítménye 150 kVA
Segédüzemi feszültsége 253 V
Segédüzemi árama 600 A
Fűtési teljesítménye 790 kVA
Fűtési feszültsége (névleges) 1517 V
Fűtési árama 525 A
Olajkészlete 1490 kg

Fokozatkapcsoló

Névleges feszültsége 25 kV
Névleges árama 400 A
Fokozatok száma 32
Hajtónyomaték, max. 25 Nm
Átkapcsoló ellenállás kb. 2 W
Fokozatonkénti kapcsolási idő 0,3 s

Főegyenirányító

Névleges bemenő váltakozófeszültsége 1520 V
Kimenő egyenfeszültsége 1360 V
Névleges egyenárama 2080 A
Feszültségcsökkenés diódánként kb. 1,15 V

Folytótekercs

Névleges egyenárama 1070 A
Névleges induktivitása 6 mH
Ellenállás (20 °C-on) 0,0715 W

Vontatómotor

Típusa SW 7309
Névleges feszültsége 1100 V
Állandó árama/teljesítménye 1070 A/1100 kW
Órás árama/teljesítménye 1110 A/1130 kW
Indítóárama 1700 A
Legnagyobb sebességnél áram/teljesítmény 670 A/815 kW

Segédüzemi villamos berendezések

Segédüzemi egyenirányító

Névleges feszültsége kimenő/bemenő 250/235 V
Névleges egyenárama 700 A
Névleges teljesítménye 164,5 kW

Vontatómotor szellőző

Típusa EHM 56 L4P
Névleges egyenfeszültsége 220 V
Névleges árama 124 A
Névleges teljesítménye 25 kW
Névleges fordulatszáma 2820 1/min

Segédlégsűrítő-motor

Névleges egyenfeszültsége 72 V
Névleges árama 14 A
Névleges teljesítménye 0,75 kW
Névleges fordulatszáma 1250 1/min

Olajhűtő-szellőzőmotor

Típusa EHM 41 N4
Névleges egyenfeszültsége 220 V
Névleges árama 47 A
Névleges teljesítménye 9 kW
Névleges fordulatszáma 2080 1/min

Folytó-szellőzőmotor

Típusa ORH 53 V2
Névleges feszültsége 250 V (váltakozó)
Névleges árama 12,8 A
Névleges teljesítménye 2,2 kW
Névleges fordulatszáma 1880 1/min

Olajkeringetőszivattyú-motor

Típusa VB 21/4
Névleges feszültsége 250 V
Névleges teljesítménye 0,45 kW
Névleges fordulatszáma 1450 1/min

Légsűrítő hajtómotor

Típusa EMH 56 S4
Névleges feszültsége 220 V
Névleges árama 100 A
Névleges teljesítménye 19 kW
Névleges fordulatszáma 1290 1/nim

Akkumulátor

Típusa 5 Vk 85 M
Névleges feszültsége 72 V
Névleges kapavitása 85 Ah
Névleges töltőárama 18,3 A
Cellák száma 60

Akkumulátortöltő berendezés

Típusa HTV AT 72/16
Töltőfeszültsége 80..100 V között 2 V-onként beállítható
Töltőárama 18 A (85 V-nál)

Légsűrítő

Típusa VV 450/150
Levegőnyomása 10 bar
Szállítóképessége 2820 l/min

Segédlégsűrítő

Típusa KL-1
Levegőnyomása 5 bar
Szállítóképessége 65 l/min
Fordulatszáma 1250 1/min

Teljesítőképességi adatok

Névleges teljesítmény 2200 kW = 3000 LE
Indító-vonóerő 270 kN
Tartós vonóerő 150 kN
Tartós sebesség 53 km/h

Történeti áttekintés

Az 1001-1007 psz. gépeket az "Arbeitsgemeinschaft für Planung und Durchführung von 50 Hz Bahnelektrifizierungen" munkaközösség gyártotta 1963-tól. Az ezt követő mozdonyokat a liszensz alapján a GANZ MÁVAG és a GANZ Villamossági Művek gyártotta. Az évek folyamán a sorozat rengeteg módosításon ment át. Az egyik leglényegesebb módosítás révén lehetőség nyílt a mozdony ingavonati üzemére. Ez a módosítás az 1156-os pályaszámú mozdonytól került beépítésre. (Később korábbi pályaszámú mozdonyokat is átalakítottak) 1972-ben készült el az első V43-as mozdony ingavonati üzemére alkalmas vezérlőkocsi, melyből - mint a mozdony harmadik vezetőállásából - lehet vezérelni a mozdonyt.
1294 psz.-től kerül beépítésre a fűtési feszültség-ellenőrző relé. Feladata: Abban az esetben, ha a fűtési kábel másik mozdonyról, előfűtőhelyről, vagy fűtőgépről feszültség alatt áll, nem teszi lehetővé a fűtési kontaktor bekapcsolását.
1114 -től nyomatékmódosító transzformátor. Feladata: A vonat megindításakor a mozdonyra billentő hatást gyakorol a szerelvény. Ennek következtében a hátsó tengelyek terhelése növekszik, az elsők terhelése csökken. Emiatt kerékperdülés következik be. A transzformátor beépítése után 100 A-ral nagyobb áramot fesz fel a menetirány szerinti hátsó motor. Ez a különbség a sebesség növekedésével csökken.

Járműszerkezet

Az alvázból, a mozdonyszekrényből, a vonó- és ütközőkészülékből, a futóműből és a tengelyhajtásból áll. A mozdony kéttengelyű forgóváza forgócsap nélküli, egymotoros, Jacquemin típusú. A forgóvázban helyezték el a nyomkarimakenőt, a homokoló berendezést és a sebességmérő adógenerátorát is. A mozdony mindkét forgóvázában egy-egy vontatómotor található, melyek fogaskerekes kapcsolaton keresztül hajtják a forgóváz két tengelyét. A mozdony Friedmann gyártmányú nyomkarimakenő berendezéssel van felszerelve, mely 15 km/h felett lép működésbe.

Főáramkör

A felsővezeték feszültsége a tetővezetéken keresztül a főmegszakítóra kerül. A főmegszakító a mozdony főkapcsolója, mellyel meg lehet szakítani a mozdony üzeme közben fellépő áramokat. Jellegzetes csattanó hangja messziről hallható. A védelmi berendezések egy része is ( Nullfeszültség-védelem; Transzformátor primer túláram-, fűtési túláram- és földzárlatvédelme; Automatikus vontatómotor-selejtező relé; Nyomatékmódosító transzformátor túláramvédelmi reléje; Gyorsszakaszoló, valamint a SPERKOG és az EZV védelmek fedővédelme; Az átkapcsoló ellenállás fedővédelme ) a főmegszakítóra dolgozik. A főmegszakító kikapcsol, ha a vonalfeszültség 17 kV-ra csökken. A főmegszakító elé kapcsolódik a primer túlfeszültség-levezető, és a primer feszültségváltó. Ez utóbbi letranszformálja a felsővezetéki feszültséget a vonalfeszültség műszer és a 209-es relé részére, mely a vonalfeszültség meglétét (nagyobb mint 17 kV) ellenőrzi.
A főmegszakító után az áram a primer áramváltón (A primer túláramvédelem részére szolgáltatja a primer árammal arányos áramot) át a transzformátorrra kerül. A transzformátor egyfázisú, több áttételű transzformátor, melynek primer oldali sokfokozatú megcsapolásával lehetséges a mozdony vonóerő-szabályozása. Ezt a szabályozást a fokozatkapcsoló végzi.
A transzformátor 32 (és a nulla) megcsapolását két tekercsre kapcsolja, melyek a két motorkört táplálják. A fokozatkapcsoló a kívánt sebességnek megfelelő feszültséget úgy kapcsolja a transzformátor szabályozótekercsének megcsapolásairól a vontatómotorokra, hogy az átkapcsolások alatt vonóerő-kimaradás ne legyen, de a transzformátortekercs két szomszédos kivezetését ne zárja rövidre. Ezt egy átkapcsoló ellenállás beiktatásával végzi el. A fokozatkapcsolót egy levegővel hajtott motor hajtja, melynek pisszegését a mozdony álló helyzetében hallani lehet.
A fokozatkapcsoló után az áram a főüzemi egyenirányítóra kerül. A mozdony két, egyenként 1100 kW teljesítményű vontatómotorját a két teljesen egyforma, egyfázisú egyenirányító egység táplálja, melyek a félvezető egyenirányítókból és a védelmi berendezésekből állnak. A félvezetők védelme kétféle lehet: SPERKOG (43-1017-1063, 1081-1090, 1092), valamint EZV (43-1064-1080, 1091, 1093-). Az egyenirányítóban keletkező hőt a vontatómotor-szellőző légcsatornájának mellékága vezeti el.
Az egyenirányítók után a két motorkör egy közös selejtezőhengeren egyesül, majd ismét különválva a menetirány-váltókon és a folytótekercsen keresztül a vontatómotorokra kerül. A selejtezőhenger feladata a hibás vontatómotor, vagy meghibásodott egyenirányító áramkörből történő kiiktatása. A selejtezőhenger üzemi állásában a két motorkör egymástól függetlenül működik. Lehetőség van a meghibásodott vontatómotor ( és a hozzá tartozó egyenirányító ) selejtezésére. Ekkor az üzemképesen maradt motor teljes feszültséget kap, és a modony fél teljesítménnyel, a terheléstől függően teljes sebességgel vontathat. Valamelyik egyenirányító meghibásodásakor a hibás egyenirányítót lehet kiiktatni, és lehetőség van arra, hogy a két motort sorbakapcsolva egy egyenirányítóról működjenek. Ebben az esetben a sebesség is kisebb lesz. Ezt a lehetőséget tehervonatoknál alkalmazzák. Személyszállító vonatnál célszerűbb a sérült egyenirányítóval együtt a vonatatómotort is selejtezni.

A képen a mozdony főáramköre.
A kép alján /talán/ látható, hogy az áramkör a sínszálakon keresztül záródik. (Önműködő térközbiztosító berendezéssel szerelt vonalon csak az egyik sínszálon.)

Segédüzemi áramkör: A segédüzemi berendezések áramellátását a transzformátor segédüzemi tekercselése végzi. A segédüzemi berendezések három főcsoportja: a váltakozó áramú, az egyenáramú berenezések és a vezérlő áramkörök tápegységei. Egyfázisú kondenzátoros aszinkron motor hajtja a transzformátorolaj-keringető szivattyút, a segédüzemi egyenirányító és a folytótekercs szellőzőjét. Ezek a motorok a főmegszakító bekapcsolásakor feszültséget kapnak, és így a mozdony "bekapcsolt" állapotában folyamatosan üzemelnek. A nagyobb teljesítményű segédüzemi gépeket ( légsűrítő, transzformátor-olajhűtő szellőzője, vontatómotor szellőzők) egyenáramú soros motorok hajtják. Az egyenfeszültséget a segédüzemi egyenirányító szolgáltatja. A túlterhelések elkerülése értekében a szellőzők nem egyszerre indulnak, hanem indító-ellenállások beiktatásával a következő sorrendben: olajhűtő-szellőző, 1. vontatómotor-szellőző, 2. vontatómotor-szellőző. A transzformátor segédüzemi tekercselése táplálja a vezérlő áramköröket és az akkumulátortöltöt is.

Vezérlés

A fő-, a segédüzemi, a fűtési és az egyéb áramkörök villamos gépei és készülékei lehetnek villamos, mechanikus vagy elektropneumatikus vezérlésűek. Az áramszedő, a fokozatkapcsoló légmotorja, a váltakozó és egyenáramú kontaktorok, a sönt- és a fűtési kontaktorok, az irányváltók elektropneumatikus, a különböző relék, a segédüzemi gépek indító- és üzemi kapcsolói villamos, a fokozatkapcsoló kontaktorai mechanikus működtetésűek. A mozdony vezérlése és menetszabályozása a vezetőasztalon elhelyezett menetszabályozó kézikerékkel, az irányváltó- és söntkarral és az emeltyűs szekrény kapcsolóival lehetséges.

Az áramszedő vezérlése

Az áramszedő felengedésének feltételei: sűrített levegő a 60 l-es légtartályban, akkumulátorfeszültség, a 228-as biztosító (áramszedő és főmegszakító vezérlésének biztosítója) nincsen leoldva, az éberségi átkapcsoló 1-es állásban, a 231 főmegszakító-próbakapcsoló "Menet"-állásban.
A 202/11 áramszedő-billenőkapcsolót "Be"-állásba kell kapcsolni, és mindkét 206 áramszedő ep. szelep meghúz. A szelektálóval kiválasztott első vagy hátsó (esetleg mindkettő) áramszedő felemelkedik. Az áramszedő felemelkedésekor a vonalfeszültség műszer kitérésén kívül meghúz a 209-es relé, mely ellenőrzi a vonalfeszültség meglétét. Az áramszedő leeresztéséhez a 202/11 áramszedő-billenőkapcsolót vissza kell kapcsolni alapállásba. Veszély esetén az áramszedő leereszthető a 202/4 vezteőasztal reteszkulcs "KI" állásba kapcsolásával, az alvázon lévő 811 éberségi átkapcsoló átkapcsolásával, a 228-as biztosító kicsavarásával valamint az akkumulátor főkapcsolójának kikapcsolásával. Tilos az áramszedőt leereszteni a 213 főmegszakító-próbakapcsolóval, ugyanis ilyenkor az áranszedő ívet húz a saru és a felsővezeték között, mivel előzőleg nem kapcsol ki a főmegszakító.

Főmegszakító vezérlése

A főmegszakító vezérlése a sorozaton belül eltérő. Ezt a következő táblázat szemlélteti.

A bekapcsolás feltételei

1001-1016 1017-1113 1114-1155 1156-
202/12 főmegszakító billenőkapcsoló bekapcsolva
209 nullfeszültség-relé behúzva

- van 17 kV-nál nagyobb feszültség a felsővezetéken

 

-301/1 biztosító ép

 

-a fokozatkapcsoló nem áll két fokozat között

a 210 relé behúzva

a 250 túláramvédelmi relé nincs leoldva
233 primer, 234 fűtési túláramvédelmi és a 235 transzformátor primer oldali földzárlatvédelmi reléje nincs leoldva
a 112 egyenirányító védelem rendben, 218 szekunder túláramvédelmi relék egyike sincs leoldva
515 segédlégsűrítő nyomásszabályozója (Sauter) 4,9 bar-nál nagyobb nyomást jelez
252 Buchholz-segédrelé nincs leoldva
  135 toltvonati segédáramköri átkapcsoló "Üzem" állásban van vagy a 123 selejtezőhenger selejtezett állásban és a 134 toltvonati főáramköri átkapcsoló, valamint a 135 átkapcsoló "Toltvonati üzem" állásban van.
A fokozatkapcsoló 0 fokozaton áll

Ha a felsorolt feltételek teljesülnek, akkor bekapcsol a főmegszakító.

A kikapcsolás lehetőségei

1001-1016 1017-1113 1114-1155 1156-
A tartótekercs áramköre megszakad (a 207 relé kiejt), ha a 202/11 áramszedő-billenőkapcsoló kikapcsolt helyzetben van, a 209 nullfeszültség-relé kiesik, ha az áramszedő elhagyja a munkavezetéket (a relé késleltetésénél hosszabb ideig a felsővezeték-feszültség kisebb 17 kV-nál) a fokozatkapcsoló megáll két fokozat között, a 301/1 biztosító kiolvad, a 233 primer, 234 fűtési túláramvédelmi és a 235 transzformátor primer oldali földzárlat-védelmi relé közül egy vagy több leold.
Az egyik egyenirányító-védelem leold, de a gyorsszakaszoló nem kapcsol ki, vagy nem megfelelően gyorsan kapcsol egymás után a két gyorsszakaszoló 218 szekunder túláramvédelmi relék egyike leold
A 107/5 transzformátorolaj-termosztát leold és túlmeleget jelez, az 515 segédlégsűrítő nyomásszabályozója (Sauter) lekapcsol, a 225 áramszedő-és főmegszakító vezérlési biztosító kiolvad (az áramszedő leereszkedik), a 811 éberségi kapcsoló átkapcsolásával (az áramszedő leereszkedik), a 202/12 főmegszakító-billenőkapcsoló ki helyzetben van, az éberségi berendezés beavatkozik a főmegszakító vezérlésébe
  218/1 egyenirányító külső zárlatvédelmi reléinek egyike meghúz
  EZV egyenirányító-védelem külső zárlatnál leold

A fokozatkapcsoló vezérlése

A fokozatkapcsoló vezérlése a menetszbályzóval lehetséges. A menetszabályzó három relét működtet: FEL, LE és a FOKOZATI relé. A három relé négy elektropneumatikus szelepet vezérel, melyek szabályozzák a működtető levegő útját (kettő felfelé, kettő lefelé). A FEL és a LE relé /értelem szerűen/ a felfelé és a lefelé kapcsolást vezérlik. A FOKOZATI relé szerepe, hogy a fokozatváltás pontosan menjen végbe, vagyis a menetszabályozó helyzetében kiadott parancs végbemenjen akkor is, ha a közen a menetszabályzó kimozdul az adott pozícióból.
A menetszabályozó kézikerék állásai: ++ + N - 0 --

Menetszabályozó állása Jelentése
++ A FEL relé meghúz, elindul a fokozatkapcsoló felfelé és addig megy, amíg a ++ állásban van a kézikerék, vagy amíg el nem éri a 32. fokozatot, vagy a 212 relé által meghatározott feszültségértéket.
+ A FEL relé meghúz, megindítja a fokozatkapcsolót felfelé, emellett tartókapcsolást hoz létre a LE relé kiesve záró érintkezőjén keresztül. Két fokozat között meghúz a FOKOZATI relé, mely bontja a FEL relének ezt az áramkörét amely továbbra is tartókapcsolásban marad, és a FOKOZATI relé is tartókapcsolásba kerül. A fokozatlépés befejezése után a FEL relé áramköre megszakad, a relé kiesik. A FOKOZATI relé tartókapcsolása tobábbra is fennmarad. Erre azért van szükség, hogy a mozdonyvezető akármilyem rövid ideig tartja + állásban a kézikereket, a fokozatváltás akkor is bekövetkezik, illetve bármilyen hosszan tartja a kézikereket + állásban újabb fokozatváltás nem következik be.
N Semmiféle kapcsolás nincs a fokozatkapcsoló vezérlőköreiben. + vagy - állás után a kézikereket N állásba kell kapcsolni (ekkor esik ki a FOKOZATI relé), majd ezt követően lehet ismét + vagy - állásba mozdítani.
- A LE relé meghúz, tartókapcsolást hoz létre és megindul a fokozatkapcsoló lefelé. Két fokozat közé érve meghúz a FOKOZATI relé és szakítja a LE relének ezt az áramkörét (a tartókapcsolás továbbra is fennmarad ugyanúgy, mint a + állásban)
0 A LE relé meghúz, a fokozatkapcsoló visszamegy nulla fokozatra.
-- A fokozatkapcsoló vezérlése szempontjából nincs különbség a 0 és a -- állás között. Az eltérés annyi, hogy a váltakozó áramú kontaktorok -- állásban azonnal kikapcsolnak (a motoráram azonnal megszűnik), 0 állásban viszont csak akkor, ha a fokozatkapcsoló már lefutott. A kézikereket vészhelyzetben kell -- állásba kapcsolni, hogy a fokozatkapcsoló lassú lefutása közben a még meglévő motoráram ne növelje a fékutat.

Söntfokozatok vezérlése

A négyfokozatú söntölés a vezetőasztalon elhelyezett karral működtethető. A söntfokozatokat három kontaktor kapcsolja. A 10. fokozat alatt a söntölést megakadályozza a reteszelőberendezés. A motort két ohmos és egy induktív ellenállás söntöli. Az első söntfokozaton mindkét ohmos ellenállás és az induktivitás sorbakapcsolt. A második fokozaton egy ohmos ellenállás, a harmadik fokozaton a két, most párhuzamosan kapcsolt ohmos ellenállás kapcsolódik sorba az induktív ellenállással. A negyedik fokozaton csak az induktív söntellenállás van bekapcsolva.

Irányváltók vezérlése

Az irányváltókat a vezetőasztalon elhelyezett irányváltókarral lehet vezérelni. Az irányváltók pneumatikus úton fordítják meg a vontatómotor érintkezőit. Az irányváltókarnak három állása van: E 0 H (előre, nulla, és hátra). Az irányváltó működtető léghengerét ep. szelep helyezi megfelelő irányból nyomás alá, melynek hatására a léghenger dugattyúja a másik végállásáva kerül, elfordítva ezáltal az irányváltó-hengert. Az irányváltónak középállása nincsen. Mechanikus reteszelés akadályozza meg az irányváltó 0 helyzetében a menetszabályozó kézikerék működtetését, és az irányváltás csak a menetszabályozó 0 helyzetében lehetséges. Ezek a reteszelések nem akadályozhatják meg a menet közbeni menetirányváltást, mely még veszély esetén is tilos. Az ellenkapcsolás hatására a vontatómotorokon meglévő feszültség (tulajdonképpen a vontatómotorok forgásából adódó indukált feszültségről van szó) és az egyenirányítók feszültsége sorba kapcsolódik, és ez a nagy feszültség a vontatómotor kommutátorában körtüzet okoz. Ugyanilyen hatással járhat, ha pl. emelkedő pályarészen áll meg a vonat, és az indítási folyamat előkészítéseként a féket feloldva a szerelvény lassan hátrafelé kezd mozogni. Ekkor célszerű a menetszabályzót a fék teljes feloldása előtt működtetni. A vontatómotorok szempontjából még a befékezett vonattal való indítási próbálkozás is elviselhetőbb igénybevétel, mint az ellenkező irányú mozgásból való indítás. Ez egyébként minden egyenáramú vontatómotorral felszerelt villamos, ill. dízel-villamos mozdonyra vonatkozik. Tilos az ellenkapcsolás hidraulikus, hidromechanikus és mechanikus hajtásrendszerű járműveknél is. (A gőzmozdonyoknál lehetséges volt veszély esetén ellengőzzel fékezni, amely a gépezetben nem okozott károsodást.)

Automatikus perdülésgátlás

A védelem összehasonlítja a két motor áramát. Abban az esetben, ha 300 A- nál nagyobb az eltérés, akkor kerékperdülésként értelmezi. A különbözeti áram működteti a 307/36 perdülésgátló relét. A relé meghúzott állapotában megszakítja a FEL relé áramkörét és zárja a LE relé áramkörét. A kerékperdülés 2-3 fokozatvisszalépés után megszűnik. Valamelyik vontatómotor selejtezésekor az önműködő perdülésgátló is selejtezésre kerül. A mozdony fel van szerelve nem önműködő perdülésgátlóval is, melyet a mozdonyvezető hozhat működésbe, ha az önműködő védelem nem észleli a kerékperdülést.

Tolóerő korlátozás

A 307/25 tolóerő korlátozó relé toltvonati üzemben minden fokozatváltás után ellenőrzi a vontatómotoráram-értéket. Újabb fokozatváltás csak akkor lehetséges, ha a vontatómotorok árama egy meghatározott érték alá csökkent. A vonóerőkorlátozó relé meghúzott állapotában megszakítja a FEL relé áramkörét. A 307/23 egyenirányítók után észlelhető feszültség kerül átvezetésre a vezérkőkocsira. Ennek a feszültségnek a hirtelen csökkenése mindkét vontatómotor, tehát az összes tengely megperdülésére utal.

A fékberendezés fontosabb jellemzői:

Rendszere Önműködő, nem önműködő légnyomásos fék és kézifék, kormányszelep, GG-G-P-R vonatnemváltó
Fékezőszelepek típusa és elhelyezése önműködő D2 vagy D12 A vezetőállás jobb oldalán
nem önműködő Zbr 3,7
A fékhengerek száma és a féktuskók elrendezése Forgóvázanként négy-négy darab fékhenger, mindegyik fékhenger egy-egy kerékpárra hat, minden kerékpár két oldalról fékezett.
Kézifék A vezetőfülkében elhelyezett kézikerék működteti, a hozzá közelebbi forgóváz kerékpárját fékezi.
Légsűrítő Két sűrítési fokozat, három kisnyomású és egy nagynyomású henger, V elrendezés, közbenső hűrés, kényszerkenés, Sauter-rendszerű légsűrítő-szabályozóval
Főlégtartály térfogata 2X600 l
Sűrített levegővel működtetett berendezések Áramszedő, főmegszakító, fokozatkapcsoló, vezérlési készülékek, egyesített éberségi és vonatbefolyásoló berendezés, homokoló, légkürt, ablakpárátlanító és ablaktörlő.

Védelmi berendezések

Megnevezés Jel Érzékelik Leoldási érték Működésük
következménye jelzése
Nullfeszültség védelmi relé 209 a felsővezeték feszültségét a 301 primer feszültségváltón keresztül 17 kV/102 +0 -7,3 V
késleltetés:
0,5 +0,2 -0,3 s
a főmegszakítót kikapcsolja a tartótekercsen keresztül "főmegszakító ki" jelzőlámpa világít
Vontatómotorköri feszültségkorlátozó relé 212 a vontatómotor feszültségét a 303 feszültségváltón keresztül 1,4 kV/93,5 +0 -3,5 V megszakítja a FEL relé áramkörét és zárja a LE relé áramkörét és a fokozatkapcsolót visszavezérli a megengedhető motorfeszültségnél kisebb értékre  
Segédüzemi feszültség-ellenőrző relé 516 a segédüzemi feszültséget az 501 segédüzemi egyenirányító után 155+-5 V
késleltetés:
2+-0,5 s
kikapcsolja: a váltakozó és egyenáramú motorkontaktorokat, a légsűrítő-hajtómotor kontaktorát és az egyenáramú segédüzemi hajtómotorok kontaktorát  
Primer túláramvédelmi relé 233 a mozdony hálózati áramfelvételét a 107/1 primer áramváltón keresztül 420/7+0,5-0 A a főmegszakítót a tartótekercsen keresztül kikapcsolja a "főmegszakító ki" és a "209 relé ki" jelzőlámpa világít
Fűtési 234 a vonatfűtési áramot a 311 fűtési áramváltón keresztül 600/5+0-0,25 A
Vontatómotor és egyenirányító 218
218/1
a vontatómotor áramfelvételét a 307 és 307/1 áramváltón keresztül 2100/5,25+0,5-0 A
Automatikus vontatómotor-selejtező relé, 2 db 218/2 a vezérlőfeszültséget a 218 relé behúzva záró érintkezőjén keresztül min 55 V a 218, 218/1 relék leoldása és a főmegszakító kikapcsolása után a 218/2 relé meghúz:
- kiesve záró érintkezője megszakítja a kérdéses vontatómotor váltakozó áramú kontaktorának áramkörét és ezzel a motort selejtezi,
- egyik behúzva záró érintkezője söntöli a 218 relé érintkezőjét a főmegszakító-tartótekercs vezérlő áramkörében és ezzel lehetővé teszi a főmegszakító bekapcsolását
- másik behúzva záró érintkezője megszakítja a 218/1 relé behúzva záró érintkezője és a főmegszakító KI tekercse közötti vezetéket. Ezzel megakadályozza, hogy a főmegszakító bekapcsolása után azt a 218/1 relé kikapcsolja
 
Nyomatékmódosító transzformátor túláramvédelmi reléje 250 a 130 nyomatékmódosító transzformátor primer áramfelvételét a 312 áramváltón keresztül 800/6,7+0,5-0 A kikapcsolja a főmegszakítót a tartótekercsen keresztül a "főmegszakító ki" és a 209 relé ki"jelzőlámpa világít
Légsűrítő motorvédő kapcsolója 512 az 515/1 légsűrítő hajtómotor áramfelvételét   kikapcsolja a légsűrítő-hajtómotor üzemi és indítókontaktorát  
Primer földzárlatvédelmi (differenciálvédelmi) relé 235 a transzformátor be- és kifolyó árama közötti különbséget a 107/1 a primer és a 316 kompenzált áramváltón keresztül 35/1,2+0,2-0 A kikapcsolja a főmegszakítót a tartótekercsen keresztül a "főmegszakító ki" és a 209 relé ki" jelzőlámpa világít
Vontatómotor-áramköri földzárlatvédelmi relé 214 a váltakozó és egyenáramú vontatómotorkörben bekövetkező földzárlatot 180+-9 V működteti a 214/1 segédrelét a 220 "földzárlat" jelzőlámpa világít
segédrelé 214/1 a vezérlőfeszültséget (a 214 relé működteti) min 55 V
késleltetés:
2+0,5-0 s
kikapcsolja a 214 relét
Segédüzemi földzárlatvédelmi relé 522 a váltakozó és egyenáramú segédüzemi körben bekövetkező földzárlatot 25+-2 V működteti az 522/1 segédrelét
segédrelé 522/1 a vezérlőfeszültséget (az 522 relé működteti) min 55 V
késleltetés:
2+0,5-0 s
kikapcsolja az 522 relét

Az egyenirányító védelmi berendezései

A védelmi berendezés A zárlat jellege A védelem A fedővédelem
működésének
következménye jelzése következménye
Gyorsszakaszoló belső a gyorsszakaszoló érintkező kikapcsol

-

a főmegszakítót kikapcsolja a tartótekercsen keresztül
külső
SPERKOG 5 belső a fokozatkapcsolót a 9. fokozatra visszaszabályozza

-

-

külső a főmegszakítót kikapcsolja a 218/1 relé a KI tekercsen keresztül a főmegszakítót kikapcsolja a 218 relé a tartótekercsen keresztül
EZV-3 belső a fokozatkapcsolót visszaszabályozza a megengedhető feszültségig 211 "egyenirányító-védelem" és a 217 "főmegszakító ki" jelzőlámpák világítanak az egyenirányító-szekrényben elhelyezett "belső zárlat" jelzőlámpa világít

-

külső a főmegszakítót kikapcsolja a KI tekercsen keresztül az egyenirányító-szekrényben elhelyezett "külső zárlat" jelzőlámpa világít a főmegszakítót kikapcsolja a 218/1 relé a KI-, a 218 relé a tartótekercsen keresztül

A mozdony távvezérelt üzeme

Két mozdony távvezérelt üzeme

Ebben az üzemmódban a két üzemképes mozdony az egyik mozdony vezetőállásáról vezérelhető
A távvezérelt üzemhez fel kell szerelni a villamos távvezérlési csatlást. A távvezérelt mozdony vezetőasztalának reteszkulcsát ki kell venni, a 60 l- es (vezérlő) légtartályon a felső elzáróváltót nyitni kell, a fokozatkapcsoló légmotorjához levegőt kell engedni, a 811 éberségi kapcsolót "távvezérelt mozdony" állásba kell kapcsolni. Az üzembe helyezés és üzemeltetés a vezérlő (vonó) mozdonyról történik az egy mozdonynál megszokottakkal azonosan. Ebben az esetben azonban az aló jelzőlámpasor is világít a csatolt mozdony üzemének megfelelően.
A vezérlő mozdonyról működtethetők:
- áramszedők
- főmegszakító
- légsűrítő
- szellőzők
- irányváltók
- fokozatkapcsoló
- mezőegyesítés (söntölés)
- homokolók
- perdülésgátló
Távvezérléskor a fázishatárnál a vezérlő (vonó) mozdonyról az áramszedő-billenőkapcsoló működtetésével le kell engedni az áramszedőket. Távvezérlésnél az egy motorra jutó áramerősség az 1200 A-t nem haladhatja meg.

A mozdony vezérlőkocsis üzeme

A mozdony ingavonati üzemére alkalmas vezérlőkocsi a mozdony harmadik vezetőállásának tekinthető. A vezérlőkocsi energiaellátását a fűtési kábel szolgáltatja. Az 1500 V-os fűtési feszültséget egy transzformátor 250 V-ra transzformálja, mely az akkumulátortöltő feszültsége. A vezérlőkocsi üzembe helyezésekor az akkumulátor főkapcsolóját (mely egyben a töltő kapcsolója is) 0 helyzetből 3-as állásba kell kapcsolni. Ekkor a vezérlőkocsi áramellátását a töltőberendrzés szolgáltatja. A főkapcsoló 1 és 2 állása egy-egy szükségüzem lehetősége, ami a fűtési fővezeték zárlata vagy a töltő meghibásodása esetén szükséges. A kapcsoló 1 állásában a vezérlési áramkör a mozdony akkumulátoráról kap táplálást a csatlás 29 és 30 vezetékén keresztül. A 2 állásban a töltőberendezés le van kapcsolva. A vezérlés ilyen esetben a vezérlőkocsi akkumulátoráról lehetséges. Az akkumulátor kapacitása ilyen üzemben 2..3 óra üzemhez elegendő.
Jelzőlámpák: a 701 főmegszakító, a 705 segédüzem, a 704 egyenirányító-védelem, 714 209 nullfeszültségrelé és a 706 földzárlatvédelem. A 703 fokozatkapcsoló jelzőlámpa a fokozatkapcsoló 0 helyzetében sötét, fokozaton világít és két fokozat közötti átkapcsoláskor felvillan, észleltetve ezáltal a fokozatváltást.

V6EE

A V6EE javítással a mozdony korszerűsítését hajtotta végre a MÁV. A MÁV Gépészeti Szakigazgatóság Technológiai és Fejlesztési Osztályának tervei alapján 1998. évben megkezdődött a mozdony felújítása.
A mozdonyszerkezetben módosult a forgóváz-főkeret kapcsolata, melynek révén csökkent a vezetőfülke zajossága. A főáramkörből kikerült a selejtezőhenger, mellyel egy jelentős hibaforrás került kiiktatásra.
A mozdony relés vezérlő és védelmi berendezéseit egy MVE-03 típusú központi járművezérlő váltotta fel. Ez a számítógépes rendszer döntő mértékben hozzájárul a mozdony üzembiztosabb működéséhez. A mozdony jelzőlámpáit és műszereinek egy részét egy közös kijelzőbe tömörítették (Digitális Vezetőállás Jelző). Meghibásodás esetén a kijelzőbe épített 2X40 karakteres szöveges kijelző informálja a mozdonyvezetőt a hiba jellegéről és az elhárítás lehetőségeiről a HIBA és a TEENDŐK gombok segítségével. A rendszernek hibanapló funkciója is van, mely nagyban megkönnyíti az utólagos hibajavítást. A mozdonyt a hagyományos DBTF helyett BVAC főmegszkítóval látták el, de a vezzérlés mindkét típussal együttműködik.
Új elemként jelenik meg a villamos vészkapcsoló, amely a járművezérlőtől függetlenül kiváltja az áramszedő leeresztését, a főmegszakító kikapcsolását, a vészfékezést, valamint 15 km/h sebesség felett a homokolók működését és a VÉSZ hangjelzés adását a mozgony mindkét végén. Az áramszedők kiválasztása automatikus, a kiválasztott menetiránytól függ.
A mozdony UIC 558-as döntvényének megfelelő csatláson kommunikás az átalakított vezérlőkocsival és a közbenső kocsikkal. A mozdonyvezető központilag képes kapcsolni a kocsik világítását, fűtését és ajtóvezérlését, valamint lehetősége van a hangosításra.

Történet

Az 1960-as évek elejétől a MÁV-nál nagyobb ütemben folytatódott a vonalvillamosítás, ami szükségessé tette a megfelelő darabszámú és teljesítményű villamosmozdony beszerzését. Az igényeket rövid idő alatt csakis a külföldi licencián alapuló gyártással lehetett kielégíteni. A MÁV 1963-tól megkezdte a többcélú - vagyis személy és tehervonatok továbbítására egyeránt alkalmas - V43 sorozatú SZILIcium - innen a becenév - egyenirányítós mozdonyok beszerzését. Az első hét mozdonyt a licenciát adó, az "50 periódusu vasútvillamosítás fejlesztésére alakult nyugati munkaközösség", a többit a Ganz Villamossági művek és a Ganz-MÁVAG gyártotta. A felsővezeték árama a főtranszformátor két különálló szekunder tekercsein, két főüzemi egyenirányítón keresztül jut a két hullámos egyenáramú vontatómotorokhoz. A mozdony szerkezeti jellegzetessége: a kér forgóvázban csak egy-egy vontatómotor van, amely mindkét kerékpárt hajtja fogaskerék áttétellel és és csőkardántengelyek közvetítésével. A mozdonyból, amely a MÁV jól bevált villamosmozdony alaptípusa lett 1963-1982 között összesen 379 db készült.

Forrás:

Minden adat és kép a LocoClub tulajdonát képezi, azokat másolni, felhasználni csak a szerző engedélyével lehetséges!